Forever - A Woods titok

“Megfogta a kezemet.
Rákulcsolta az ujjait.
Így álltunk az erdő közepén.
Körülöttünk suhogtak a fák és fújt a szél.Akárhova néztem mindenhol gyanakvó vörös tekintetek pillantottak vissza rám.
-Kik ezek? - kérdezem.
-A társaim - mondta.
-És te?
-Én?
-Igen.
-Mr. Woods - mondta és elmosolyodott.
-Mit akartok tőlem? - kérdeztem.
-Hogy tarts velünk... - mondta és megölelt.
Éreztem a tekinteteket...
Éreztem a vörös szemeket...
Éreztem, hogy mik ők... „ 

Forever - A Woods titok

-Mit akarnak tőlem? - kérdeztem.
“Mintha csak álmodnék... „  
-Jaj Miss Moore! - szaladt be hozzám az iskolaorvos. - Feküdjön vissza! - mondta és visszatolt az ágyba. - Maga pedig Mr. Woods menjen, és ne zavarja a kisasszonyt! - mondta és az ajtóra mutatott.
-Elnézést Miss Way.Csak tudni akartam, hogy hogy van a kisasszony. 
-A saját szemeddel is meggyőződtél róla, hogy jól van.Most már mehetsz! - váltott ideges módba. 
Kiment. 
Utána pedig Miss Way is. 
Egyedül maradtam... 
A szemem álomra szenderült, de egy csilingelő dallam csapta meg a fülemet...
“Második élet, második szív, 
Második éve, hogy van ez a szín, 
Második álmod vele együtt, 
Második vérér mi eltűnt vele együtt... „  
Erre elaludtam. 
Egy fehér helyet láttam magam előtt és semmit nem volt ott csak én, és egy fekete árnyék. 
Az én árnyékom.
“Az nem lehet... Én nem így nézek ki... „  
Ismét hozzámért valaki... 
-Mr. Woods - mondtam automatikusan. 
-Igen - mondta a nyakamba. 
-Mit akarsz?Miért jársz az álmaimban? 
-Mert látni akarlak... 
-Akkor látogass meg a valóságban... 
-Azt nem lehet - mondta lágyan miközben arcon csókolt. 
-Miért? - kérdeztem. 
-Mert nem lehet... 
-Az előbb is nálam voltál. 
-De akkor nem “ez „ volt.  
-Nem álmodtam? 
-Nem - rázta meg a fejét. - Nem az a baj. 
-Akkor? 
-Tudod én nem olyan vagyok, mint a többiek... 
-Vettem észre... - mondtam gúnyosan. 
-Örülök... 
-Minek? - kérdeztem. 
Hirtelen minden emlék visszajött... újra láttam a vörös szemeket amik fürkésznek.Megfordultam és lehunytam a szememet.
“El kell felejtenem! „  
-Mi a baj? - kérdezte. 
-Te... 
Láttam. 
Láttam... 
Ahogy visszagondoltam az álomra egyre élesebb lett és most már minden olyan világos volt.
Láttam a vörös szemeket, amik fürkésznek.Viszont most a testüket is láttam ahogyan kijöttek az árnyakból.  Engem néztek.  Én lerogytam a földre.Megijedtem... 
-Mi a baj? - kérdezte Mr. Woods, miközben leguggolt mellém. 
Akkor tényleg leguggoltam.És tényleg itt lennének? 
Kinyitottam a szememet. 
Ismét az erdőben voltunk és a vörös szemek most is engem vizslattak. 
-Kik ők? - kérdeztem. 
-A kiválasztottak... - mondta. 
Még kérdezni akartam valamit, de az álom véget ért. 
Az utolsó amit belőle láttam Mr. Woods dühös, fürkésző tekintete, amely engem nézett. 
Utál? 
Utál...